Digitális kompetenciák: NAT vs gyakorlat

A NAT megnevez bizonyos digitális kompetenciákat, melyek kialakítására az oktatásban szaktárgytól függetlenül figyelmet kell fordítani. Ebben a bejegyzésben azt fogjuk körüljárni, hogy a matematika és fizika területén belül miként fejleszthetőek ezen képességek.

1. Egyik megnevezett képesség a számítógépes alkalmazások, úgy mint szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázisok ismerete. Mind a matematikában, mind a fizikában sokszor lehetőség nyílik az IKT eszközök alkalmazásával segíteni a tanulást. Egyszerűsíthetünk vele számolásokat, ábrázolhatunk grafikonokat, illeszthetünk görbét, készíthetünk geometriai ábrákat. Nem kell bonyolult szoftverekre gondolni, például Excel-ben is sok hasonló problémát tudunk megoldani. Ha a tanulók órán látják, miként kell használni ilyen esetekben ezeket a programokat, egyrészt saját felhasználói ismereteiket is bővítik, másrészt pedig kialakul bennük az attitűd, hogy egy "kézzel" nehezebben megoldható problémához bátran merjenek számítógépes segítséget használni. Az alábbi videó példaként azt mutatja be, miként lehet a geometriában IKT eszközöket használni. A GeoGebra nevű programmal sokkal szebben és egyszerűbben oldhatunk meg olyan szerkesztéseket, melyeket akár a füzetben, akár a táblán túl nehéz lenne elkészíteni.
   
2. Fontos készség a NAT szerint az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása. Ebben segíthetnek olyan gyakorlati jellegű feladatok, akár matekban, akár fizikában, melyeknél nem adunk meg minden adatot, hanem a tanulónak kell utánanéznie. Ilyen lehet például egy villamosról szóló feladat, melyhez a szükséges tömeg és teljesítményadatoknak az Interneten kell utánanézni. Minél gyakrabban végeztetünk hasonló feladatot a tanulókkal, annál inkább kialakul bennük az a szemlélet, hogy nem kell megijedni az ismeretlen dolgoktól, gyakorlatilag korlátlan mennyiségű információnak utána tudunk nézni, és ez felváltja a korábbi nézetet, miszerint amit a feladat nem ad meg, az nincs is.
3. A NAT az IKT-használat kapcsán beszél még az információszerzéshez kapcsolódó hitelességről, etikai elvekről, veszélyekről. Az előző pontban elmondott információgyűjtési feladatok során érdemes erről is beszélni a tanulókkal. Fontos megemlíteni, hogy amit az Interneten találnak, az nem feltétlen igaz, hasznos lehet erre példákat is mutatni, például áltudományos nézetek neten való terjedéséről. Sokat segít, ha azt is megtanítjuk a diákjainknak a kritikai szemlélet mellett, hogy mi alapján tudják megítélni egy információ hitelességét: forrás hitelessége, más források, igazolható-e tudományosan, reális-e. Ide tartozik még az is, hogy a felhasznált információ forrására miképpen tudnak hivatkozni. Erre jó gyakorlás lehet, ha egy kiselőadás vagy projektmunka készítése során elvárjuk az irodalomjegyzék feltüntetését, illetve korrigáljuk benne az esetleges hibákat.